Az iráni belügyminisztérium szombaton a szavazatok 94 százalékának összesítésére hivatkozva bejelentette: Ahmadinezsád a voksok 64,31 százalékát szerezte meg, míg fő ellenfele, Mir Hoszein Muszavi 32,57 százalék szavazatot kapott.
Mohszen Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője mindössze 1,66, Mehdi Karubi volt parlamenti elnök pedig 0,83 százalékos eredményt ért el a választásra jogosult lakosság tömeges, mintegy 80 százalékos részvétele mellett.
Az újraválasztott elnök egyik tanácsadója az eredmények ismeretében úgy nyilatkozott, hogy a választók megerősítették Ahmadinezsád helyzetét, s reményét fejezte ki: "az új helyzet" lehetővé teszi, hogy haladéktalanul kíméletlen harcot indítsanak a bizonyos intézményekben elhatalmasodott korrupció ellen. Az elnöki tanácsadó ezzel a kampány egyik fő témájára utalt vissza, ami elsősorban Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt államfő és fia elleni korrupciós vádakban csúcsosodott ki.
"A választók példátlan arányú részvétele az irániaknak az Iszlám Köztársaság politikai rendszere, valamint a legfelsőbb vezető (Ali Hamanei) iránti bizalmáról és támogatásáról tanúskodik" - hangoztatta a sajtónak Ali Akbar Dzsavanfekr.
A félhivatalos Farsz hírügynökség szerint Ahmadinezsád hívei győzelmet hirdettek, amint behozhatatlan előnyt mutattak a részeredmények. Modzstaba Szamareh Hasemi, Ahmadinezsád kampányfőnöke kijelentette, hogy a hivatalban lévő elnök minden kétséget kizáróan győzött, s Muszavi nevetségessé vált azzal a korábbi bejelentésével, hogy övé a diadal.
Mir Hoszein Muszavi - a Nyugaton mérsékeltként emlegetett, a politikai életbe húsz év elteltével visszatért volt miniszterelnök - még pénteken késő este azt közölte, hogy információik szerint nagy különbséggel ő szerezte meg a többséget. Munkatársai a szavazatok 65 százalékának a begyűjtéséről beszéltek. Negyven perccel később az országos választási bizottság homlokegyenest ellenkező adatot közölt.
Muszavi válaszul magának követelte a győzelmet. Kampánycsoportja szerint szabálytalanságok voltak sok olyan helyen, ahová a megfigyelők nem jutottak el. A fővárosban a szavazókörök negyven százaléka ilyen volt, ami szerintük a belügyminisztérium rovására írható - mondta Ali Akbar Mortazaminpur, Muszavi kampánystábjának vezetője. Szerinte ráadásul 7 millióval több szavazólapot osztottak szét, mint amennyire szükség volt, viszont voltak olyan szavazóhelyiségek, amelyekben éppenséggel hiányzott sok szavazólap.
Muszavi első, győzelmi bejelentésére ünneplő hívek özönlötték el Teherán központját. Közülük több száz emberrel rendőrök csaptak össze, miután tüntetni kezdtek az Ahmadinezsád javára megváltozott, számukra elfogadhatatlan eredmények ellen.
Trita Parszi, az Egyesült Államokban élő irániak országos tanácsának elnöke Washingtonban szombaton hitetlenségének adott hangot Ahmadinezsád hatalmas arányú győzelmével kapcsolatban.
Barack Obama amerikai elnök pénteken üdvözölte, hogy egészséges vita előzte meg Iránban az elnökválasztást. Obama kifejtette újságíróknak: már ez is lendületet adhat azoknak az amerikai erőfeszítéseknek, amelyek az Iránhoz való közeledést célozzák.
Iránban választás volt. Iránról egészen más dolgokról szoktunk hallani. Irak, Irán, Szíria, Afganisztán voltak a térség rettegett országainak jegyezve. Afganisztán és Irak az amerikai beavatkozás révén már kevésbé volt a terrorizmus és a vallási fanatizmus fellegvárai. Irán és Szíria a Bush kormányzat célpontjai maradtak. Jött Obama aki enyhébb hangot ütött meg a térséggel szemben. Irán ma a térség leginkább érdeklődésre fordított ország. Az olaj és az atomenergia miatt.
Az iráni választás nekem az amerikai választási eredményekre emlékeztet. Ugyanis két oldal nyerte el a szavazatok igen magas többségét. A magas szavazati arányt bármelyik ország megirigyelheti, főleg hogy nem kötelező választási rendszer van náluk. A kormány magas győzelme szintén sok helyen megirigyelnék, főleg kormánypártok. A választás tisztasága már a kormány túl nagy győzelme és a választók magas aránya miatt is gyanús, a választási csalás vádja ilyenkor adja magát. Kérdés hogy erről megtudunk-e bizonyosodni. Iránban a vezető probléma a korrupció. Akár csak nálunk. Vagyis nyugodtan lehet mondani: a magyar politikai helyzet az iráni helyzetben hasonló. Iránnak olaja van, nekünk természeti forrásunk a víz, a gabona. Vagyis elvileg mindkét ország a természet (Isten) áldása alatt van. A párhuzamok eddig érnek. Irán ma a világ figyelmének a középpontjában van. Magyarországot pedig Izland és Ukrajna szintjén figyelik. Van mit tanulnunk Irántól is. A szavazóknak hitük van. A vallás ott megköveteli az emberektől hogy véleményt formáljanak a közügyekről, ciki ott ha nincs véleményed.
