Az egyesülést Romániában gyakorlatilag minden jelentős párt olyan témának tartja, amelyről beszélni, vitatkozni lehet ugyan, de politikai realitása jelenleg egyenlő a nullával. Természetesen Bukarest érdekelt abban, hogy keleti végeinél (ami két éve egyúttal az EU határa is) egy minél kevesebb problémát okozó, lehetőleg baráti állam legyen. Az is biztosnak tűnik, a román külpolitika kiemelt prioritásai közé tartozik, hogy minél több kisinyovi történésről értesüljön, minél gyorsabban, azt viszont a politikai thriller kategóriájába tartozó elméletnek tűnik, hogy a SIE (Serviciul de Informaţii Externe – Külső Hírszerző Szolgálat, a román polgári hírszerzés) aktív módon avatkozna be Moldova destabilizációjába. Na nem mintha az erkölcsi aggályok akadályoznák őket ebben (egyetlen állam hírszerzésének jelmondatában sem szerepel ez a szóösszetétel), hanem azért, mert ez Romániának egyszerűen nem érdeke.
Moldova jelenleg Európa legszegényebb országa: a havi átlagfizetés 160 euró, az egy főre eső GDP 1900 euró, vagyis a megfelelő romániai paraméterek mintegy fele. Egy esetleges unióval keleti szomszédaink olyan terhet vennének a nyakukba, amellyel egészen egyszerűen nem tudnának mit kezdeni; bizonyos számítások szerint ebben az esetben a totális román gazdasági összeomlás (az államcsőd) 4 éven belüli bekövetkezésének esélye meghaladja a 80 százalékot.
A legfrissebb közvéleménykutatások beszédes eredménye szerint Romániában a megkérdezettek 49 százaléka bátorítaná az egyesülést, 31 százalékuk határozottan ellenzi; Moldovában a népesség 43 százaléka szeretne (unióval) román állampolgár lenni, 41 százalékukat „nem érdekli” a téma. Traian Băsescu román államfő (aki amúgy nem szokott a szomszédba menni egy kis populizmusért és nagy szavakért) higgadtan (és számunkra is talán ismerős szavakkal) a következőképpen nyilatkozik: „Valamennyi román egyesülésének és egymásra találásának ideális terepe az Európai Unió; Románia támogatja Moldova erőfeszítéseit az EU felé vezető rögös útján”
