A mai magyarországi kapitalizmussal való társadalmi elégedetlenség jelentős része abból fakad, hogy azt nagyrészt nem a magyarországi társadalom által fontosnak tartott tisztességes érvényesülés értékei és normái jellemzik - állapítja meg a Közjó és Kapitalizmus Intézet jelentése. A magyar kapitalizmus általános állapotáról szóló dokumentum szerzői megállapítják: a vállalkozók nagyjából annyira érzik sajátjukénak az állam teremtette szabályozói környezetet, mint amennyire egy megszállt ország állampolgárai azonosulnak a megszálló hatalommal és annak képviselőivel.
A jó kapitalizmus létrejöttéhez és fenntartásához kapcsolódó értékeket (szavahihetőség, felelősségteljesség, bátorság, önállóság, értelmesség) a magyarországi válaszadók a legfontosabbak közé sorolták. A vélemények szerint azonban mindez kevés a legfontosabbnak tartott célok eléréséhez: az anyagi jóléthez, a családi biztonsághoz és a boldogsághoz.
A Közjó és Kapitalizmus Intézet megállapítja: az "átlag" magyarországi polgár tiszteli a kemény munkát, szorgalmas, az embereket teljesítményük alapján kívánja értékelni. Nagyra értékeli a szabálykövetést, a tisztességes magatartást. Ugyanakkor az emberek úgy vélik, az ország és különösen a mintaadó elit nem így működik. Az érvényesülés, a siker kívánatosnak tartott - és a jó kapitalizmus értékvilágához illeszkedő - útjai és a feltételezett valóság között komoly űr tátong. Honfitársaink többsége ezért is elégedetlen a rendszerváltoztatással létrejött kapitalista Magyarország állapotaival, különösen az elit teljesítményével.
Az ország polgárai és vállalkozói tisztességesen szeretnének érvényesülni, de úgy érzik, ez lehetetlen: aki sikeres, az akadálytalanul előzi a buszsávban a kocsisort, ami egyre hosszabb, mert a rendőrlámpa nem működik.
Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a hazai értékrendszernek vannak olyan elemei is, amelyek nehezen egyeztethetők össze a jó kapitalizmus ideáltípusával. Tipikus honfitársunkat a kockázat- és konfliktuskerülés, a rövid távú gondolkodás és a biztonságvágy jellemzi. Ezzel is magyarázható, hogy a felnőtt lakosság körében alacsony a vállalkozók megbecsülése, s inkább vágyunk egy nagy szervezet által nyújtott stabilitásra, semmint saját vállalkozás alapítására.
Krónikus bizalomhiány, arcos kapitalizmus
Szinte mindegyik nemzetközi vizsgálat azt mutatja, hogy a magyarországi társadalmat erős bizalmatlanság jellemzi. Bizalmatlanok vagyunk egymással szemben. Nem bízunk az állami testületekben, szervekben. Elutasítjuk a vállalkozást, nem hiszünk a vállalkozók értékteremtő szerepében. A bizalmatlanság és az egyéni felelősségvállalás mértékének csökkentése iránti vágy a hazai kapitalizmus egyik legjelentősebb problémája - fogalmaz a dokumentum. A bizalom és az együttműködési szándék hiánya azonban nem ezeréves átok: a kiszámíthatóság és stabilitás erősítésére nagy hangsúlyt kell helyezni a hazai kapitalizmus alakításában.
A Közjó és Kapitalizmus Intézet tanulmánya szerint a gazdaság működésének kulcsa az együttműködő felek közötti bizalom, illetve azok az íratlan és írott közösségi szabályok, amelyek megteremtik ennek a bizalomnak az alapjait. Ennek hiányosságai nagyban akadályozzák a vállalkozás szabadságának kiteljesedését.
Kapitalizmusunk ugyanakkor arcos - fogalmaz a tanulmány - mert az üzlet garanciája az, hogy az érintettek ismerik egymást, vagy valaki bemutatta őket egymásnak. A vállalkozók személyes hitelükkel, arcukkal pótolják az intézményrendszer hiányosságait. A személyes kapcsolatok felértékelődésének egyik fő oka, hogy az állami és a piaci intézmények csak részben kínálnak megfelelő garanciákat a vállalkozások közötti megállapodások betartásának biztosításához.
Az állam mellőzi saját szabályait
A dokumentum szerint a vállalkozók 91 százaléka ért egyet azzal, hogy az adórendszer bünteti azokat, akik tisztességesen szeretnének vállalkozni, 93 százalékuk szerint a költségvetés rosszul használja fel a vállalkozás által befizetett adót. A magyar adórendszer egyik legfőbb problémája a kiszámíthatatlanság, a szabályok kidolgozatlansága, átgondolatlansága.
2006 óta vált gyakorlattá, hogy az adórendszer szabályait év közben akár többször is módosítják. A vállalkozók az adórendszer szabályainak egy jelentős körét életszerűtlennek tartják, a könyvelők szerint több szabály ellentmond egymásnak, ezért azok maradéktalan betartása lehetetlen.
Az adóelkerülés mértéke rendkívül magas Magyarországon, ez azonban nem oka,
hanem egyik következménye a magyar adórendszer fent jelzett költségességének. Az adókerülés mértékére vonatkozó becslések a kieső adóbevételeket az adótömeg 25 százaléka körülire becslik, a megkérdezett könyvelők szerint az adószabályok valamilyen fokú megsértése a cégek 90 százalékánál előfordul. A vállalkozások kétharmada gondolja úgy, hogy az adózás alól kibújni nem bűn, hanem kényszer a vállalkozásoknak.
Az állam sem tekinti mérvadónak az adórendszer terén saját maga által megalkotott szabályokat. Az adóhatóság gyakran formális és informális csatornákon határozza meg az elvárt adó szintjét, az adószabályok igazi szerepe a nem hivatalos elvárások kikényszerítése - fogalmaz a dokumentum.
