Az iráni Forradalmi Gárdisták soraiban is felütötte a fejét az elégedetlenség és ez belső szakadáshoz fog vezetni – jelentette ki a fegyveres szervezet egykori alapítóinak egyike a Corriere della Sera című milánói lapnak adott interjúban.
A jelenleg amerikai száműzetésben élő Mohszen Szazegara elmondta, hogy az elmúlt napokban több régi gárdista barátja hívta őt telefonon és szavaikból kitűnt: egyáltalán nem értenek egyet feletteseik parancsaival.
„Hamenei játszmája kockázatos: a Forradalmi Gárdistákat és a Baszidzsot (a Mahmúd Ahmadinezsád elnökhöz hű iszlám milíciát) nem lehet sokáig a nép elnyomására felhasználni, mert ők maguk a nép” – mondta Szazegara, aki úgy véli: a teheráni békés tüntetés szétverése után félő, hogy a megmozdulások erőszakossá válnak. „Attól tartok, lesznek összecsapások és utcai harcok minden iráni városban. De egy idő után egyre világosabbá válnak majd a szakadások a Forradalmi Gárdisták és a Baszidzs soraiban, az alacsonyabb rangúak és a parancsnokok között egyaránt” – tette hozzá.
Mohszen Szazegara Khomeini ajatolláh híve volt, a Reza Pahlavi sah ellen fellépett diákmozgalom vezetője. 1979-es hazatérése után alapítója volt a Forradalmi Gárdának, majd az állami rádió elnöke lett. Később több kormánytisztséget töltött be, miniszterelnök-helyettes is volt, de az 1980-88-as iraki-iráni háborút és Khomeini halálát követően nem vállalt több pozíciót. Mohammad Hatami elnök 1997-es megválasztása után reformpárti lapokba írt, majd miután úgy látta, hogy a fennálló rendszert nem lehet megreformálni, kampányt kezdett egy alkotmánymódosító népszavazásért. 2001-ben elnökjelölt volt, de végül az Őrök Tanácsa nem engedte indulni a választásokon. 2003 elején letartóztatták, majd az év augusztusi kiszabadulása után Nagy-Britanniába ment gyógykezelésre. Azóta nem tért haza.
