Továbbra is kettős szorításban működik a zöldség- és gyümölcs feldolgozásra szakosodott magyar konzerv-, illetve hűtőipar: miközben idén jó alapanyag-ellátás mellett némileg nőttek a termelői árak, egyre erősebb a kereskedelem felől érkező árcsökkentési nyomás.
A két, viszonylag alultőkésített iparág - ez alól csak a külföldi kézben lévő konzervgyárak mentesülnek valamelyest - évek óta ezzel a problémával küszködik, az idén azonban ezt tetézi az is, hogy míg a visszaeső kereslet és a nyugat-európai spórolás miatt csökkennek az árak, mintegy 20 százalékkal emelkedtek a gyártók egyéb költségei, a csomagolóanyagok, az energiaárak, a termékdíjak és a működést terhelő adók is.
Ezenfelül szinte befagyott a működésüket biztosító banki hitelezés, és bár az agrártárca elindította a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen az élelmiszer-ipari bankgarancia-programot, annak 30 milliárdos teljes kerete sem segítené ki egyik iparágat sem - mondta el lapunknak Cseh László, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.
A gyártók abban bíznak, hogy őszre talán újra megindul a hitelezés; mivel gazdaságossági okok miatt termeléskényszerben vannak, csak bizonyos keretek között tudják csökkenteni termelésüket. Idén 15-20 százalékkal mérsékelték a kibocsátást, ami többek között a termőterületek csökkenésével járt, főleg a zöldségfeldolgozás terén - ott, mivel a szerződéses kapcsolatok erősek a termelőkkel, ebben és az átvételi árakban is meg tudtak egyezni még év elején. Az egyre szűkülő gyümölcsfeldolgozásban hiányzik ez a gyakorlat, ami a visszatérő piaci feszültségekben is megmutatkozik.
A konzervipar évi mintegy 100 milliárd forintos árbevétellel dolgozik, a hűtőipar szereplői pedig mintegy 30-40 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le. Mindkét iparág 80-90 százalékban exportra termel, de a teljesen magyar kézben lévő hűtőiparban például csak az évi 20 ezer tonnás kapacitásnál nagyobb üzemek exportálnak zöldség-gyümölcs készítményeket, a többi vállalkozás a belföldi piacokért versenyzik.
A konzervipar a termékeinek 20 százalékát értékesíti belpiacon. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet tanulmánya szerint a feldolgozóipar külkereskedelme viszonylag stabilnak tekinthető, mintegy 430 ezer tonnás éves kivitel és 160 ezer tonnás import mellett. Jellemző tendencia, hogy a konzerviparban arányaiban erősödik a zöldségkészítmények előállítása, de egyre szűkül a termékszerkezet: a csemegekukoricán, zöldborsón, ipari paradicsomon, savanyúságokon, meggybefőttön és almasűrítményen kívül alig akad jelentős mennyiségű termék.
A terméktanács szerint perspektivikus lehet az ipari paradicsom termesztésének bővítése, mivel a sűrítménynek egyértelműen keresleti piaca van az unióban. Javítaná a zöldség-gyümölcs ágazat helyzetét, ha felgyorsulhatna a termelői tulajdonszerzés a feldolgozókban: újjá kell építeni a feldolgozóipart, miután a privatizáció elhibázott döntései a termelés versenyképességét is rontották. Különböző réspiacok kihasználásával is szélesíthető lenne a termékpaletta: ilyen lehet a valódi zselék piaca vagy az aszeptikus velő gyártása bébiételekhez.
A hűtőiparban pedig, bár Nyugat-Európában egyre nő a kereslet a félkész és késztermékek iránt, nem használják ki a hazai gyártók az ebben lévő lehetőségeket - mondja Cseh László, hozzátéve: az egyetlen nagyobb üzem, amely gyártott ilyen termékeket, vagyis a Mirelite, most van felszámolás alatt.
